Közös stratégiai alapelvek lefektetése szükséges, amikben konszenzus van a szereplők között és amik mentén dolgozunk, „szövetségre lépünk”.
Pl. ilyenek (kiegészíthető, megvitatható):
-
Az út (kijelölt gyalogos útvonal)…
-
Közcélú, közforgalmú gyalogos közlekedési útvonal
-
A turisztikai infrastruktúra eleme
-
Nagyrészt erdőterületen vezet, de nem kizárólag (erdőn kívüli szakaszokkal is foglalkozni kell szabályozás és egyebek tekintetében),
-
Járhatóságát biztosítani kell, változtatása, megszüntetése feltételekhez kötött kell legyen; akadályoztatáskor ügyrend, időkeretek és tájékoztatás szükséges
-
-
Az útjelzés és útjelzés-rendszer…
-
A nem gyakorlottakat is el kell tudnia igazítani, ömnagában akár térkép nélkül,
-
Magyarországon nemzetközileg is magas színvonalú az egységes útjelzés-rendszer, mely védendő és megfelelő módon integrálni kell az új igényeket,1
-
“Köz-szolgáltatásként” tekintendő,
-
Felfestése, kihelyezése, tervezése szakértelmet igényel, mely jelenleg leginkább azoknál az önkéntes természetjáró útjelzés-festőknél van meg, akik e tevékenységet magas színvonalon űzik. A szakmát definiálni kell.
-
Ismertségét növelni kell a társadalomban, szakmai és politikai körökben, helyi, térségi és országos szinten egyaránt. Nem közismert ez a nagy kincsünk!
-
-
A gyalogos turistautak, zöldutak, zarándokutak, tanösvények, borutak stb. azonos infrastrukturális alapeleme a járható út és a követhető útjelzés. Ezen a szinten országosan egységes hálózatként kezelendők. A tematikus tartalmak, pl. információs táblák, pecsételőrendszer, szervezett programok, egyéb kínálatok stb. erre épülnek.
-
A nordic walking, terepfutó és sítúra/sífutó utakat is ezen hálózat részének tekintjük.
-
A meglévő, működő és kialakítás alatt álló útvonalakat, hálózatot védeni kell, az európai útjelzési irányelvek szerinti színvonalon kell tartani (ill. ahol szükséges arra hozni) és rendszeres karbantartását meg kell oldani. Kiemelt figyelmet kell szentelni a hosszútávú, azaz nemzetközi, országos, regionális útvonalaknak, valamint a turisztikailag frekventáltabb területeknek, azok fejlesztésének és promóciójának.
-
Minden új fejlesztést csak hálózatban gondolkodva és egységes szakmai elvek, módszertan alapján szabadjon tervezni, végezni.
-
Az önkéntesség szerepét továbbra is biztosítani kell és ellátni koordinációval, eszközökkel, szakmai és financiális háttérrel. De mellé állandó stáb is szükséges.
-
Továbbá alapul veendők az EWV Bechyně-i nyilatkozatában foglaltak is, ld. http://turistajelzes.hu/doc/ewv_bechyne_magyar.doc
1 Rainer Brämer professzor ír a modern útjelzés-rendszerekről, két alaptípust vázolva fel: a csomópont-alapú és az útvonal-alapú rendszert, majd megállapítja, hogy ezek alkalmas kombinációja adja a legjobb rendszert (v.ö. „Moderne Wanderleitsysteme”). A magyarországi útjelzés-rendszer alapelveiben már 1930 óta megfelel ennek a követelménynek, a szín- és alak rendszerben jól kifejeződnek a fő útvonalak (sáv), összekötő utak (+), leágazások (háromszög, négyzet, stb. ahol az alakzat a leágazás céljára utal) és egyéb utak (pl. körséta, tanösvény stb.). A színrendszer amellett hogy segíti az útvonalak megkülönböztetését, a fő- és mellékútvonalaik összetartozását (pl. kék sávhoz kék háromszög), rangsort is kifejez. A rendszer bővíthető további elemekkel (1930 óta időközönként új formák kerültek bevezetésre, legutóbb pl. a Mária út m betűje ill. a kápolna leágazó jele), de fontos, hogy egységét, kifejező erejét csak úgy tudja megtartani, ha a hálózat bővítésekor az új utak jelzésválasztása ennek logikája alapján történik. Az útjelzés-rendszer nemzeti kincsünk és örökségünk.